A település megközelíthetõ közúton: Budapestrõl a 4-es úton Hajdúszoboszlón keresztül, a 47-es úton Berettyóújfalu felõl, a 33-as úton Tiszafüred felõl, a 35-ös úton Hajdúböszörmény felõl, 48-as úton Érmihályfalva (Románia) felõl, a 471-es úton Mátészalka felõl; vasúton: a Budapest-Szolnok-Debrecen-Nyíregyháza-Záhony, a Nagykereki-Sáránd-Debrecen, a Létavértes-Sáránd-Debrecen, a Füzesabony-Debrecen, a Tiszalök-Debrecen, a Mátészalka-Nyírbátor-Debrecen vonalon.

A város fõtere      Debrecen tüdeje a Nagyerdõ

A középkori falu három tájegység, a Nyírség, a Hajdúság és a Hortobágy találkozásánál, az árterekkel sûrûn borított Alföld valamelyest kiemelkedõ, száraz területén alakult ki. Ez egyrészt jelentõs mértékben hozzájárult a népesség folyamatos gyarapodásához, ráadásul a Hajdúság kitûnõ termõföldje, valamint az állattartásra alkalmas Hortobágy közelsége jó lehetõséget adott a megélhetésre; másrészt pedig Erdélyt a Felvidékkel és Lengyelországgal összekötõ kereskedelmi útvonal mentén fontos központtá emelte a települést.

A földrajzi helyzet sokáig meghatározta a város fejlõdését. Soha sem volt annyira gazdag település, hogy a távolból követ hozasson az építkezésekhez. Ezért maradt meg oly sokáig a város falusias jellege, és ezért pusztította oly jelentõs mértékben a tûzvész.

A város éghajlata szárazföldi, meglehetõsen szélsõséges. Bár az éves középhomérséklet (10 Celsius-fok) nem sejteti, a hõmérséklet, a páratartalom, a csapadék mennyisége erõsen ingadozik. A nyár többnyire forró és száraz, a kevés csapadékot is néhány zivatar, felhõszakadás adja. Az 5-600 milliméternyi éves csapadékmennyiség még éppen elegendõ a földmûvelésnek, bár nem ritka az aszály. A tél kicsit szigorúbb, mint az ország többi részén. Debrecen a napfény városa: évente 2060 órát süt a nap. (Legtöbbször augusztusban, legritkábban decemberben.)

Debrecen évszázadok óta a térség természetes központja, a trianoni döntés (1920. június 4.) nyomán fokozatosan átvette a Romániához csatolt Nagyvárad szerepkörét is. 1876 óta Hajdú megye, 1950 óta pedig Hajdú-Bihar megye székhelye.