Budapest és a szlovák határ (Tornyosnémeti) felõl a 3-as fõúton közelíthetjük meg a várost, míg Ózd felõl a 26-os, Tiszaújváros felõl a 35-ös, Sátoraljaújhely felõl a 37-es fõúton érkezhetünk ide, de fontos bükki utak is (Ózd és Eger felõl) vezetnek a településre. Két vasútállomása (Tiszai és Gömöri pályaudvar) a Budapest - Hatvan - Miskolc - Szerencs - Sátoraljaújhely, a Tiszaújváros - Miskolc, Mezõcsát - Miskolc, Hidasnémeti - Miskolc, Ózd - Bánréve - Miskolc, Tornanádaska - Miskolc vonal vonatait fogadja.

	A város központja: az Erzsébet tér
	Az avasi harangtorony

A Bükk mészkõhegységbõl fakadó Szinva-patak és a Szlovákiában eredõ Sajó folyó találkozásánál alakult ki a Borsodi-medence legjelentõsebb központja, Miskolc. A két vízfolyás találkozása telepítõ tényezõje volt már az õsi kultúráknak is.
A régészeti kutatások igazolták, hogy a paleolitikumtól kihasználták az emberek e kitûnõ feltételeket, melyek a pásztorkodáshoz és a gazdálkodáshoz nyújtottak lehetõséget.
A magyarság több mint egy évezrede telepedett meg ezen a tájon, s a településnek nevet adó Miskóc nemzetségnek a XI. századtól lett a központja.

A település földrajzi helyzete azért kedvezõ, mert a város közelében a Sajó- és Hernád-völgy kapuként szélesedik ki, és jó összeköttetést teremt az Alföld felé. Az elõnyös forgalmi fekvés és a különbözõ gazdasági kistájak találkozása miatt fejlõdött Miskolc hazánk egyik igen jelentõs vásárvárosává. A várost kelet-nyugat és észak-dél irányú közlekedési útvonalak szelik át, e négy irányt jelzik a város kapu elnevezésû részei is: délrõl a Csabai kapun, északról a Szentpéteri kapun, északkelet, kelet felõl a Zsolcai kapun, nyugat felõl a Gyõri kapun át vezet az út.

Miskolc kereskedelmi szerepkörével szinte egyidõs a város ipari funkciója. Ipari fejlõdését a helyi szén, a hasznosítható kõzetek és ásványok, az épület- és tûzifa, továbbá a bõvizû hideg- és melegforrások kedvezõen befolyásolták. A XIX. század második felében, a vasútépítés után vett nagy lendületet az ipari fejlõdés. 1944-et követõen négy évtized alatt háromszorosára növekedett a lakosság létszáma. A város túlerõltetett és egyoldalú fejlesztésének a rendszerváltás óta nyilvánvalóan tapasztalható a hátránya. A válságnak egyetlen kedvezõ hatása, hogy sokkal tisztább lett Miskolc levegõje, s a városkép átalakulásával idegenforgalmi szempontból egyre vonzóbb lesz a megyeszékhely.