Tihany
 

Megközelíthet? a 71-es útról leágazó közúton, vagy vonattal a Székesfehérvár-Tapolca vonalon (a balatonfüredi állomáson kell leszállni, onnan autóbusszal folytathatjuk utunkat), de jöhetünk hajóval vagy a Balaton déli partján lév? Szántód és Tihany között közleked? révvel is.

Bencések alapították az apátságot

Tihany már az ?skorban is lakott hely volt; az Óvár sáncaiból kerültek el? leletek a k?korszakból; a vaskorszakban alakították ki azt a földvárat, mely máig az egyik legszebb a vidéken. Az apáti dombon római villa alapfalait találták meg a régészek.

A magyar történelemben 1055-b?l van el?ször írásos feljegyzésünk: ez a híres Tihanyi Alapítólevél, az els? hazai nyelvemlékünk, melyet ma Pannonhalmán ?riznek. A XI. század közepén I. András király bencés szerzeteseket telepített le, akiknek templomot és kolostort építtetett. Amikor pedig a király meghalt, ide temetkezett.

A középkorban több falu is volt a félszigeten: Tihany, Apáti és Újlak. Tihany település nem a jelenlegi helyén jött létre, hanem a templomtól északnyugatra, a mostani Apáti nev? domboldalon. Itt ma is láthatók az egykori templomfalak.

Tihany vára a tatárjárást követ?en épült; írásos források 1267-ben említik el?ször. A vár oldalában, a palánkok tövében építették ebben az id?ben a házakat, azonban egy másik falu is kialakult a rév közelében, amelyet Újlak néven említenek - szintén 1267-ben. Amikor a vár alatti község kiépült, a Tihany név használata áttev?dött a várra és a vár alatti kis településre; a régi falut pedig Apátinak nevezték - amelynek jövedelme kizárólag a tihanyi apátot illette.

A török id?k alatt Tihany is végvári település lett, és neves kapitányai - Gyulaffy László, Takaró Mihály, Pisky István - megakadályozták, hogy török kézre kerüljön. A török ki?zése után, más balatoni várakkal együtt, a tihanyi várat is leromboltatta a bécsi udvar, nehogy a magyar függetlenségi mozgalmak vezet?inek er?ssége legyen. A háborúkat követ?en az apátság, visszakapván vagyonát, új templomot és kolostort épített. A munkálatok 1754-ig tartottak. Az ezt követ? háborúk során többször volt tervbe véve Tihany meger?sítése, de szerencsére harcok nem folytak e területen, így sok minden megmaradhatott a vidék természeti és kulturális értékeib?l.

Tihanyban sok m?vész töltötte a nyarait, pl. Borsos Miklós, Illyés Gyula, Szabó L?rinc, Passuth László, egy ideig Sajkodon lakott Németh László. Illyés Gyula mondta, hogy nyáron Tihanyt illetné az ország f?városának címe, hiszen ilyenkor nem érdemes máshol élni.

 
© Fesztivál.hu (Fesztival.eu)