A település megközelíthető közúton: az M1-es autópályáról a komáromi leágazás után 9 km-rel kell letérni.

Bábolnai kép - lovas emlékművel

A település első írásos említése 1268-ból származik. Nevét hajdani birtokosaitól, a Babunai családtól kapta. A török időkben elnéptelenedett, pusztává vált. II. József megbízásából 1789-ben katonai méntelep létesült Bábolnán, amelynek létjogosultságát a Monarchia hadseregének lóutánpótlása indokolta. A ménesintézet, 1869-ben a magyar állam kezelésébe került.

A lótenyésztési központ a magyar lótenyésztés jeles központja lett. Az Állami Ménesbirtokból 1948-ban alakult meg a Bábolnai Állami Gazdaság Nemzeti Vállalat. Ekkor a hagyományos lótenyésztés háttérbe szorult, de a baromfihibridek, a sertés- és juh tenyésztőmunka nemzetközi hírnevet hozott Bábolnának. Az állattenyésztés mellett egyre nagyobb szerepet kapott az iparszerű kukoricatermesztés és a takarmánygyártás is. A lótenyésztésnek, a lovashagyományoknak Bábolna ma is fellegvára, hiszen kitűnő minősítésű angol és arab telivérek kerülnek ki az itteni szakemberek munkája nyomán a bábolnai istállókból. Bábolna 2003-ban lett város.