Érkezhetünk ide a 71-es úton, de vasúti megállója is van Badacsonytomajnak.

A Badacsony - a Balaton felõl   A kikötõ

A Balaton nyugati felének egyik leglátványosabb kistája a Badacsony, mely félszigetként nyúlik bele a tóba. Az itt lévõ 2600 lakosú város, Badacsonytomaj lényegében két településrészt, Badacsonyt és a névadó települést foglalja magában. A legfõbb nevezetessége maga a táj, a hegy. Kialudt vulkán, mely bazaltlávából formálódott, mint a térség többi tanúhegye, és minden oldalról azonos alakot mutat.

A város a hagyomány szerint nevét Szent István vitézérõl, Tomaj vezérrõl, e vidék uráról kapta (csakúgy, mint Lesencetomaj); az biztos, hogy Tomay nemzetség létezett e területen. Kelta település állt itt valószínûleg már az i.e. III. és II. évszázadban. Itt mûködött egy pálos rendház 1263-ban, amelynek romjait 1887-ben tárták fel. Az elsõ oklevél 1317-ben a szigligeti királyi vár birtokaként említi. Elnevezése néhányszor megváltozott az évszázadok során.

A helyi lakosok halászatból, szõlõ- és gyümölcstermesztésbõl éltek. Az itt készült borok már komoly hírnévnek örvendenek a XIX. század elejétõl. A bazaltbányászat, amelyet 1903-ban kezdtek meg - a fejlõdésre gyakorolt jótékony hatása ellenére - tönkretette a hegy látványát. Csak 1965-ben szüntették be a kitermelést. Az 1909-ben meginduló vasúti közlekedés pedig intenzívebb lehetõségeket teremtett a település számára.