A település megközelíthető közúton: a 8-as úton Veszprémig, majd tovább északi irányban a 82-esen.
| | A település nevezetessége a vár |
|
| |
A XVII. században Cseszneket mezővárosként írta le a tudós Bél Mátyás, s hogy igaza van, arra bizonyíték a falumúzeumban őrzött régi pecsét, melynek felirata: "Cseszneki Város Pötsétje". 1747-ben önálló jobbágyfaluként tartották számon, a XIX. században (1867-ig, a kiegyezéseig) járási székhely. Lakói régebben híresek voltak fafaragó tudományukról, ők látták el a környező településeket fából készült házi eszközökkel.
A vár építésének pontos idejét nem tudjuk; valószínűleg Cseszneki Jakab építtette a tatárjárás után, az 1260-as években. Az 1300-as évek elején a Csák család birtokolta. Virágkora Zsigmond király uralkodására, a XV. századra tehető. Ekkor a Garai család impozáns megjelenésű, gótikus lovagvárrá építette át az addig alacsony, belsőtornyos kis várat. A török időkben végvár lett, török kézre is került rövid időre. Leghíresebb kapitánya Wathay Lőrinc, akinek fia a neves históriák szerzője, Wathay Ferenc. A vár utolsó történelmi szerepét a Rákóczi-szabadságharc idején játszotta, amikor a kuruc hadak ellátását biztosította. Az 1640-es években az Esterházy család birtokába került, akik barokk várkastéllyá bővítették. Az 1790-ben kiköltöztek belőle, s így az elhagyott vár pusztulni kezdett. 1810-ben földrengés pusztította, majd később villámcsapás következtében leégett. A Várhegy ma természetvédelmi terület. A várban az utóbbi években helyreállítási munkák folynak, ennek ellenére egész évben látogatható.
Az itt élők a település rendezési tervében is fokozott figyelmet fordítanak a táj, a környezet megőrzésére, s közülük egyre többen ismerik fel a falusi turizmusban rejlő lehetőségeket, szálláshelyeket alakítanak ki, szabadidős programokat szerveznek az idelátogatók számára (kézműves foglalkozások, lovaglás, íjászat stb.). A turistákat a nyaranta Cseszneki Nyár rendezvényei várják, köztük a várjátékok, amikor lovagi játékot, történelmi fegyver- és lovasbemutatót láthat a közönség. Ilyenkor kirakodóvásárt is tartanak, ahol a helyi kézművesek által készített tárgyakat is lehet vásárolni.