A várost leggyorsabban a 10-es úton érhetjük el. Budapest felõl két festõibb útvonalat is választhatunk: a Pilisen átvezetõt, vagy a Duna-parti 11-est. A folyó túlpartjáról, a 12-es útról Szobnál komppal jöhetünk át. A Mária Valéria-híd újjáépítése óta leegyszerûsödött az átjutás Szlovákiába. Vonattal Budapest és Komárom felõl is eljuthatunk Esztergomba.

A Várhegy a Bazilikával - Párkány felõl     Jellegzetes vízivárosi utcarészlet

Az elsõ magyar király, Szent István szülõ- és koronázási városa, az Árpád-kori Magyarország királyi székvárosa 1973-ban ünnepelte fennállásának ezeréves évfordulóját. Esztergom története azonban jóval távolabbi idõkre, az õskõkorba is visszanyúlik.

Igen fontos szerepet játszott a település kialakulásában a kedvezõ földrajzi fekvés: a síkság és a hegyvidék találkozása, a bõvizû folyam, a dunai átkelõhely, a kereskedelmi és hadi utak keresztezõdése. Az esztergomi vár számos pusztító ostromot élt meg, és gyakran cserélt gazdát. A középkori Esztergom a török uralom alatt megsemmisült, a kipusztított területre nagyarányú telepítéssel új lakosság került: magyar, szlovák és német telepesek érkeztek.

A XX. század elejére Esztergom már csak közigazgatási székhely mivolta, illetve kulturális és oktatási intézményei, jelentõs épületei révén számított fontosabb helynek. Tovább rontotta helyzetét, hogy 1920-tól a trianoni békeszerzõdés értelmében határvárossá vált, és elvesztette eredeti vonzáskörének jelentõsebb részét. A város fejlõdését jelentõsen visszavetette a megyeszékhely 1951-es Tatabányára költözése is.

Egyházi központi szerepét azonban minvégig, máig megõrizte, és itt áll Magyarország legnagyobb temploma, a Bazilika. A nagyhírû templomok, múzeumok, mûemlékek és kedvelt kirándulóhelyek városa a XX. század végén új fejlõdésnek indult.