A település megközelíthetõ közúton: a Budapest-Debrecen-Záhony közötti 4. számú fõúton, Tiszafüred felõl a 33. számú úton, Polgár (az M3-as autópálya) felõl a 35-ös, Berettyóúfalu irányából a 47-es, Vámospércs felõl a 48-as számú fõúton; vagy vasúton: a Budapest-Szolnok-Debrecen-Nyíregyháza-Záhony vonalon, illetve érkeznek ide vonatok Miskolc, Nyíradony, Mátészalka, Vásárosnamány, Ohat-Pusztakócs felõl is.

A Városháza   Fesztivál a falumúzeumban

Nyíregyháza a Magyarország északkeleti részén elterülõ Szabolcs-Szatmár-Bereg megye székhelye, népességét tekintve az ország hetedik legnagyobb városa egy félmilliós régió központja. A szakemberek szerint jelentõsége egyre nõ, hiszen a három országgal - Ukrajnával, Szlovákiával és Romániával határos terület gazdaságilag felértékelõdött. Itt halad át az Ukrajna felé tartó vasút és a 4-es számú fõút, innen érhetõ el a legkönnyebben közúton Románia északi része, de könnyen megközelíthetõ Szlovákia is.
A város jeles írója, Krúdy Gyula által is megörökített egykori girbegurba utcákat és a földre rogyó kis házakat ma már hiába keresnénk. A történelmi belváros mellett lakótelepek és kertvárosi részek épültek. Nyíregyháza ma sugaras, gyûrûs rendszerû nagyváros. Számtalan kisebb-nagyobb út ágazik ki belõle, így a 38-as fõközlekedési út, amely Tokajt köti össze Debrecennel. Két gyûrûje közül a város peremén fut a nagykörút; a kiskörút pedig a város eklektikus magját fogja körül.

A városhoz tartozó Sóstófürdõ népszerû kirándulóhely, sokan keresik fel az itteni állatparkot, a falumúzeumot, a strandot, a csónakázótavat. Krúdy Gyula, a Sóstó szerelmese így írt itteni életérõl: "Jó hely volt virrasztáshoz a sóstói fürdõ. Itt általában csak a tölgyfák bogarai, a nagybajuszú cincérek mentek aludni; szép muzsikus duhaj világ volt a Sóstón, mert az úriemberek nem spóroltak az erkölccsel. A kis sóstói fürdõben robbant ki minden virtus a magyarból, ami szép megmaradt számára apáiból. Ha nem volt kártya, volt leányszöktetés, vagy velencei éj a tavon."