Siófok
 

Siófok nyaranta a déli part "fõvárosa". A patinás üdülõhelyen 1878-ban készült az elsõ fürdõház, amelynek feliratáról - "Magyar Tenger" - terjedt el a Balaton máig is élõ elnevezése. A ligetes sétányok, a hatalmas területû, több kilométer hosszúságú szabad strand, a kulturális és gasztronómiai programok vonzzák a turistákat.

A vasútállomás elõtti Millenium park
 
Siófok a vásárlók kedvenc helye 
 
A Balaton a vízi sport kedvelõinek paradicsoma
 
A megújuló város
 

A mai város története hosszú idõkre vezethetõ vissza. A legrégebbi magyar nyelvemlékben, a tihanyi apátság alapítólevelében olvasható elõször írott formában a Balatonból kivezetõ Sió folyócska neve. A róla elkeresztelt Fok falut egy 1137-es adóösszeírás említi.  1810-ben az Erdély-Adria gyorspostakocsi-járat már áthaladt a településen. 1861-ben adták át a forgalomnak a déli vasútvonalat, melynek siófoki állomásán két évvel késõbb állt meg az elsõ, menetrend szerinti vasúti szerelvény. A Kisfaludy gõzhajó 1865-tõl naponta kétszer kötött ki az új, mólókkal védett hajókikötõben. 

A siófoki fürdõkultúra kialakulásának története 1866-ban kezdõdött, amikor Végh Ignác 12 évre szóló fürdõbérleti szerzõdést kötött a veszprémi káptalannal a Balaton-part hasznosítására. 1872-ben Festetics Pál kezdeményezte azt, hogy Siófok épüljön színvonalas gyógyfürdõvé, és itthon nyaraljanak a pihenni vágyók. Az elsõ fürdõház 1878-ban készült el, mely nyolcvan kabinnal, százszemélyes társalgóval, emeletes kilátószobával, svájci stílusban épült.A káptalani földeket 1885-ben kezdték felparcellázni, majd

1891 áprilisában alakult meg a Siófok Balatonfürdõ Részvénytársaság. Az rt. megvásárolta a káptalantól a fürdõjogot, feltöltötték és kialakították a vízparti 60 holdas fürdõterületet, megépítették a kor minden igényét kielégítõ Sió és Hullám Szállodákat, vendéglõt, kávéházat, korzót. Két év munkája után 1893-ban adták át rendeltetésének a fürdõtelepet, abban az évben, amikor hivatalosan is gyógyfürdõvé nyilvánították Siófokot.
A pezsgõ fürdõélet kulturális és sporteseményekkel párosult. Színház, 1500 fõt befogadó lelátójú lóversenypálya épült, megkezdõdtek a rendszeres Balaton-átúszások, teniszversenyek. Itt rendeztek az országban elõször vízilabda-mérkõzést. Villák sokasága épült fel. A nagyléptékû fejlõdés együtt járt az új fürdõintézmények, fürdõtelepi strandok, szállodák építésével.
 

Az elsõ világháború után a legkegyetlenebb dunántúli megtorlások színhelye volt Siófok. 1919 augusztusában valamennyi nagyobb magánvilla és szálloda börtön, laktanya vagy tiszti szállás volt. A konszolidáció után 1921-ben irodalmi, tudományos és mûvészeti egyesületként alakult meg Budapesten a Balatoni Társaság, amely a Balaton-kultusz szószólójaként tevékenykedett.


A második világháború harcai két hónapig folytak a hadászatilag fontos helyen. Nagy károk keletkeztek a szállodákban, az éttermekben, parkokban, a fürdõépületekben, a part menti nyaralókban. Felrobbantották a vasúti és a közúti hidat, károk keletkeztek az itt horgonyzó hajóállományban is.
 A háború után az új rend a dolgozók üdülõközpontjává tette Siófokot. Csodaszámba ment az újjáépítés üteme: 1947. június elején már tízezer vendég érkezett ide, tíz évvel késõbb 114 szakszervezeti üdülõt tartottak nyilván. Az 1960-as években nagyszabású szállodaépítések kezdõdtek. A Vénusz, a Napfény, a Balaton, a Lidó és a Hungária után 1965-ben megnyílt a legnagyobb, a tizenhárom emeletes Európa Szálló. Azóta is sorra nyílnak az újabb szállodák, vendéglátóhelyek.  

A parton keleti irányban a szállodasornál kezdõdik az Aranypartnak nevezett rész. Folytatásában Szabadi-fürdõ, majd Szabadi-Sóstó található. Nyugat felé indulva Széplakra lehet eljutni, ahol az Ezüstpartnak nevezett szakasz terül el.

Siófok 1968. december 31. óta város.

Budapestrõl közúton az M7-es autópályán vagy a 70-es úton közelíthetõ meg, vasúton a Budapest-Nagykanizsa vonalon. A nyugati térségbõl a 7-es számú fõútról érhetõ el. A dél-dunántúli tájakkal a 65-ös számú közút teremti meg a kapcsolatot. Hajókikötõje a balatoniak  közül a legforgalmasabb, a várostól nem messze, Balatonkilitin kisebb magángépek fogadására alkalmas repülõtér üzemel.

 
© Fesztivál.hu (Fesztival.eu)