A település megközelíthető közúton: Törökszentmiklós és Mezőtúr között balra, vagy Mezőtúrnál északi irányban, Kisújszállás felé.
| | | Juhnyírás a májusi Juhászfesztiválon |
|
| |
Túrkeve északnyugati határán húzódik a szarmata korból megmaradt és az alföldet átszelő Csörsz árka , amelyet a helyiek Ördögároknak hívnak.
A város neve két részből tevődik össze. A Túr a Berettyó folyó régi neve, a Keve pedig ősi magyar személynév. A mindennapi szóhasználatban a Kevi megnevezés az általános. Ez arra is utalhat, hogy a város belterülete ma is azonos az Árpád-kori Keveegyháza faluhellyel. Ezt a falut 1261-ben említették először a történeti források Nagytúr néven. A terült 1426-ban Brankovics György szerb despota birtoka lett, 1514-ben pedig Dózsa György seregeinek egyik gyülekezőhelye. A település a török hódoltság idején vált a Nagykunság részévé, 1808-tól mezőváros, 1874-től rendezett tanácsú város rangot kapott.
| |  | Túrkevei halász |
|
| |
A város két családról is híres. Itt született és itt járt tanyasi iskolába Korda Sándor, Korda Vince és Korda Zoltán, akik a filmművészet világhírű személyiségei lettek. Ecsegpuszta híres pásztora volt Finta Miklós, akinek fiai közül Sándor az Amerikai Egyesült Államokban alkotott szobrászként és íróként. Testvére, Gergely is szobrászként dolgozott Rodin párizsi műhelyében és itthon.