A 2-es fõút áthalad a településen, amit a Szentendrei-szigettel kompjárat köt össze. Vasúton a Budapest - Szob - Stúrovo, a Budapest - Vác és a Balassagyarmat - Vác vonal járataival egyaránt eljuthatunk a városba.

A város képét meghatározó székesegyház     A váci Duna-part

Hazánk egyik legrégibb városa. Elõnyös földrajzi fekvése, kedvezõ természeti adottságai már a legrégibb idõkben is alkalmassá tették a letelepedésre. A város északi határában a régészek bronzkori földvárra leltek, a délre fekvõ kavicsbányában pedig kelta és avar sírokra bukkantak.

A váci püspökség alapítását a történészek egybehangzóan elsõ királyunknak tulajdonítják. A tíz egyházmegye közül Vác a késõbbiek közé tehetõ, székesegyháza az alapító életében már nem készült el. Az elsõ püspöki templomot fogadalmához híven I. Géza király fejezte be az 1074-ben lezajlott gyõztes mogyoródi csata után. A templom a mai Géza király téren állott a püspöki palotával, a kanonoki házakkal és a katonák szálláshelyével együtt. Ez volt a város magja, melyet erõdítéssel, sáncokkal vettek körül; az akkori fogalmak szerint várat építettek. A tatárok lerombolták, az újratelepült város virágzásának tetõpontjára a reneszánsz korára esik.

A második világháború után Vácott számos ipari üzem létesült. Emellett iskolaváros és a katolikus egyház püspöki székhelye.