A település megközelíthetõ közúton: Veszprém mellett halad el a Budapestet az osztrák határral összekötõ, Szentgotthárd felé vezetõ 8. számú fõút; vasúton: a Budapest-Székesfehérvár-Szombathely vonalon, de érkeznek ide vonatok Gyõr és Lepsény felõl is.

Veszprém madártávlatból   Lejtõs, kacskaringós utcák hálózzák be a várost

Veszprém két tájegység határán, a Balaton-felvidék és a Bakony között, egy dolomit fennsíkon fekszik. Veszprém egy sziklaplatóra épült, melybe a törések mentén a Séd-patak mély völgyeket vágott, ezért is emlegetik Veszprémet a hét dombra épült városként. A dombok - mai nevükön - a következõk: Vár-hegy, Benedek-hegy, Jeruzsálem- hegy, Temetõ-hegy, Gulya-domb, Kálvária-domb, Cserhát.
Veszprémet a királynék városaként is emlegetik. Gizella királyné, I. István felesége tette azzá, az õ nevéhez fûzõdik Magyarország elsõ és legrégibb püspöki székesegyházának alapítása. Ezt követõen a magyar királynék Veszprém székesegyházának örökös kegyurai lettek. A szentélyben állt a trónszékük, koronájukat a székesegyház kincstárában õrizték. A veszprémi püspököket illette meg a királynék koronázásának elõjoga, õk viselték a királyné kancelláriájának hivatalát.

Veszprém ma iskolaváros is: 1949-ben kezdte meg mûködését a Budapesti Mûszaki Egyetem Nehézvegyipari Kara, kihelyezett intézményként hozta létre az egyetemet, amely két év múlva önálló lett. 1999-ben ötvenéves fennállását ünnepelte a Veszprémi Egyetem, s az ünnepek idején már tudni lehetett, hogy a mérnöki és a tanárképzõ karához 2000. január 1-jétõl integrálódik a Pannon Agrártudományi Egyetem Georgikon Mezõgazdaság-tudományi Kara Keszthelyrõl.